Koronavírus elleni védőoltásokról

 Kedves Olvasók!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. Örömmel láttam, hogy a várakozásaimhoz képest több emberhez is eljutott az írásom. Jelenlegi bejegyzésem sokkal mélyremenőbb lesz, próbálom csatolni azokat a weboldalakat, tudományos cikkeket elismert, világhírű szakirodalmi újságokból, melyek alapján az alábbiakat érthetően próbálom megközelíteni. 

Pál Sándor

A védőoltások működési elve

Első, és legfontosabb dolog beszélni a védőoltásról és működésükről. Tulajdonképpen ezek olyan injekciók (általában, de vannak cseppek is, amit szájon át kell alkalmazni), amely számunkra - emberekre - veszélyes vírusok, baktériumok ellen hoznak létre hatékony védelmet. Ezt úgy érik el, mint ahogyan az előző bejegyzésben leírtam az immunválasz lépéseinél: az elölt vagy legyengített kórokozót (vírus tartalmú vakcina), vagy a kórokozó egy darabkáját (antigén tartalmú vakcina) esetleg újabban genetikai anyagot tartalmazó (mRNS - messenger-RNS=hírvivő RNS tartalmú vakcina) oldatot fecskendeznek az emberekbe. Ez tünetekkel járó is lehet a legyengített vírust tartalmazó vakcinák esetében, azonban a betegségre jellemző tünetegyüttest a többi típusú nem képes kiváltani (hiszen a vírusnak vagy baktériumnak csak egy rá jellemző darabkáját kapjuk meg). 
A legnagyobb aggodalom a társadalomban jelenleg a COVID-19 megelőzéséért létrehozott modern készítményekkel kapcsolatosan jelent meg. A jelenleg alkalmazott Pfizer-BioNTech vakcina mRNS tartalmú. Ez egy teljes mértékben mesterségesen létrehozott genetikai anyag (rekombinált), melynek úgynevezett hírvivő szerepe van. Célja a hatóanyagnak egyszerű: genetikai információval ellátni a saját, egészséges sejtünket, hogy a SARS-CoV-2 ártalmatlan, ámde stabil fehérjéje, a tüske-fehérje (angolul: spike-protein) pontos mását hozzák létre, azaz "gyártsák le". Ezt követően a szervezetünkben létrejön a vírus egy létfontosságú alkotóeleme, a spike-protein, melynek fontos immunológiai tulajdonsága van. Immunizál, magyarul, a mi immunrendszerünket arra készteti, hogy ellene ellenanyagokat (antitestet) termeljen. Ennek nagy jelentősége van a továbbiakban, merthogy az igazi vírussal találkozva a következő történik: a vírus behatol a célsejtekbe, és ott szaporodni kezd. Amint a sejt elpusztul, több ezer másolat szabadul ki belőle. Ekkor a vérünkben, a vírus tüske-fehérje elleni, emelkedett koncentrációjú antitestek nagy hatékonysággal kötődnek ehhez a proteinhez. A továbbiakban a fehérvérsejteink számára az antitesttel "megjelölt" vírusok felismerhetőbbé válnak, és fokozott hatékonysággal és gyorsasággal leszünk képesek legyőzni a bejutó vírusokat. 

A régebbi oltóanyagokhoz képest a hatás hasonló: bejuttatni a vírus egy ártalmatlan darabját, hogy betegség kiváltása nélkül hozzunk létre védettséget. A vakcinálás hatásának immunológiai fázisa (antitest-termelődés) mindenik vakcinatípus esetében azonos. Vagyis mindegy, milyen technológiájú szert adnak be, az immunválasz hasonló. Mégis van egy kisebb-nagyobb különbség az egyes oltástípusok esetében. Az immunválasz véletlenszerű mivolta azt idézi elő, hogy adott vírus ellen más és más típusú antitest termelődhet, akár egyénenként. Tehát úgy lehet ezt elképzelni, hogy ahány ember, annyi szerkezetű antitest. Persze ezek hasonlítanak egymásra, de nem azonosak, és esetenként más és más vírusrészecske ellen irányulnak. Ebből következik az, hogy adott embernél hiába alakult ki egy fertőzés, nem feltétlenül alakul ki megfelelő minőségű és hatékonyságú természetes védelem. Itt jön közbe a vakcina, amivel ezt a védelmet maximalizáljuk. A vakcinatípusok között is van különsbég. A hatékonyság annál nagyobb, minél kisebb, stabilabb és minél immunogénebb (-vagyis minél hatékonyabb antitest-termelést kiváltani képes) vírusrészecskét oltunk be. 

Az alábbiakban látható, ahogy a különböző betegségek előfordulása csökkent az idő elteltével. Mindez a védőoltások széleskürű alkalmazásának köszönhető. Az ábrák értelmezése: az ÚJ esetek számát lehet látni a függőleges tengelyen, és az időszakot (évek) a vízszintesen. 

Látható, hogy az új tetanus esetszám csökkenése, és a mumpsz-esetek száma is a töredékére csökkent, ahogy az is közismert, hogy mindeközben a népesség hatványozott növekedést mutatott. 

A poliomyelitis (gyermekbénulást okozó vírus) jelenleg olyan mértékben csökkent, hogy az már nem is létezik csak laboratóriumban. A Hib- Haemophylus influenzae B vírus, gyermekek esetében halálos kimenetelű agyhártyagyulladást képes okoztni. A védőoltás bevezetése óta nincs új diagnosztizált eset. 

A vérhast okozó Corynebacterium diphtheriae baktérium ellenes védőoltás is hasonlóan működött. Ugyanez látható a himlő (measles) esetében is. Kiemelendő, hogy az ábrákon a halálos áldozattal járó fertőzéseket lehet látni. Tehát a védőoltás megelőzte a halálozást, valamint néhány esetben eltüntette a vírust. Feketehimlőről már évtizedek óta nem lehet - szerencsére - hallani. A kíváncsiaknak ajánlom figyelmébe a következő google keresést: smallpox, variola. Mindkét szó esetén a képeket kellene megnézni. Döbbenetes, hogy mindössze egyetlen tűszúrás tűntette el a megbetegedést. 

Végre elérkeztünk a COVID-19 megelőzéséért kifejlesztett és alkalmazott vakcinához. A vakcina működésének témakörét kimerítettük, tehát beszélhetünk a Comirnatyról. A Moderna készítményéről egy következő alkalommal lehet majd információkat kapni. 

Előnyök, hátrányok, miért ennyire gyorsan gyártottuk le? 

Kezdjük azzal, ami a legfeltűnőbb. Miért ilyen gyorsan? Elértük azt a szintet, ami a géntechnológiát illeti, amely megengedi számunkra azt, hogy teljesen ismeretlen faj DNS vagy RNS (genetikai anyag) szerkezetét képesek vagyunk "kikódolni". Tulajdonképpen ez is történt. 2019 December 31-én már ismert volt az új típusú koronavírus, és a teljes RNS-szekvenciája már március végére ismertté vált (tehát teljes mértékben azonosították a genetikai anyagot). Innen már "csak" kis lépések sora kellett, hogy potenciális vakcinát fejlesszenek ki. Ismert volt a genetikai anyag, meg kellett találni a stabil részeket és azt kellett vizsgálni, hogy létezik-e olyan része a vírusnak a burkán, ami stabil (vagyis mutációk esetén is nagy valószínűséggel marad változatlan) és immunogén (vagyis immunválasz kiváltására képesek). Ez lett a tüske-fehérje (az elnevezés egyszerű: tüskéhez hasonlít), angolul: spike protein; amely ellen antitestet termel a szervezetünk. 

Kis zárójel: az előállítási technológia is meglehetősen bonyolult. Létre kell hozni mesterségesen egy olyan gént, ami a tüske-proteint kódolja, azt "becsomagolni" olyan módon, hogy sértetlenül jusson be a sejtünkbe. Fontos, hogy a sejtmagba ne jusson be, ezért hozzá kell csatolni egy bejutást gátló molekulát a vakcina hatóanyagához, és a biztonságosságát is meg lehetett oldani. 

A vakcinagyártás folyamata tehát igencsak gyorssá vált, ennek a technológiának a fejlődése révén. A hagyományos gyártási folyamat ideje hónapokba telik, mert biológiai folyamatok sora szükséges hozzá. Az mRNS molekulát viszont vegyileg lehet létrehozni, mesterségesen, rövid idő alatt. Emiatt történt az, hogy már a vakcina végleges formája a 2020-as év közepére elkészült. Mire az emberi alkalmazásra sor került, addig már kielemzett adatok voltak 3 hónapról a beoltott önkéntesekről, valamint hamarosan a 6 hónapos adatok is közlésre kerülnek. 

Mit okozhat, a többi oltáshoz képest mennyire lesznek mellékhatások? Mennyi ideig fog hatni? 

https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/comirnaty-epar-product-information_en.pdf

A fenti linken angol nyelven olvasható az EU engedélyezését követően megjelent prospektus. 

A Pfizer/BioNTech vaccina 30 mikrogramm hatóanyagot tartalmaz, melyből két alkalommal, minimum 21 napos különbséggel kell beoltani egy egyént a maximális hatás érdekében. Minden olyan személy aki betöltötte a 16. életévét megkaphatja a védőoltást.

Nem kaphatja meg: akinek immunrendszerrel kapcsolatos betegségei vannak, vagy kemoterápiás kezelést kap, vagy olyan betegsége van, aminek a kezelése a védőoltással nem kompatibilis. Mindenki a saját kezelőorvosával konzultáljon, akinél ismert ilyen súlyos betegség. Szerencsére azon személyek, akik ennyire speciális kezelésben részesülnek kevesen vannak, így ez nem okoz széles körben gondot.

Biztonsági okokból gyermekeknek nem szabad még adni. Kevés adat áll rendelkezésre, azonban néhány hónapon belül újabb szabályok várhatóak ezzel kapcsolatosan. Ugyanilyen megfontolásból terhes nőknek, szoptató kismamáknak, valamint azon nőknek akik az oltást követő 3 hónapon belül terhességet vállalnának azoknak nem javallt. Ez több, mint biztos, hogy enyhülni fog, és már lesz tapasztalatunk a közeljövőben. 

ELLENJAVALLT: nem kaphatja meg az a személy, aki allergiás reakciót tapasztalt korábbi vakcinák beadásakor (tehát ha valaki allergiás a paracetamolra stb. az megkaphatja), mivel valószínűleg a vakcina stabilitását biztosító adalékanyagokra allergiás.

Mellékhatások:

A leggyakoribb előfordulású mellékhatások, csökkenő sorrendben: fájdalom az injekció helyén (> 80%), fáradtság-érzet (> 60%), fejfájás (> 50%), izomfájdalom és hidegrázás (> 30%), izületi fájdalom (> 20%), láz/hőemelkedés és az injekció helyének gyulladása (> 10%). A megjelent mellékhatások enyhék vagy közepesen intenzívek voltak és az oltást követő néhány napon belül megszűntek. A kor előrehaladtával megfigyelhető volt egy enyhe csökkenés a fenti mellékhatások gyakoriságában és intenzitásában. 

Speciális esetek 

Ez a rész arra vonatkozik, hogy ki az aki nem kaphatja meg, vagy csak későbbi időpontban kaphatja meg, ha ezek fennállnak. Anafilaxiás reakció és hiperérzékenység (súlyos allergia) esetében nem szabad többé ezt a fajta készítményt alkalmazni. Gyakori a szorongásos tünetek megjelenése, és még az úgynevezett vazovagális reflex (hirtelen eszméletvesztés ijedtség miatt; gyakran fordul elő első vérvételnél, vagy bármilyen injekciónál az, hogy ájulás következik be), mely nem a vakcinának köszönhező, hanem az adott egyén pszichológiai állapotától függ. 

A vakcinát el kell halasztani, ha tervezett oltás előtti időszakban (kérdőíven is kitérnek rá) a beoltandó személy lázas volt, vagy ismerten fertőzésben szenved (pl. bakteriális garatgyulladás, mandulagyulladás stb.). Alvadási zavarok, vérzékenység, trombocita-funkciózavarban szenvedő betegek esetében vagy azoknál akik véralvadásgátló vagy "vérhígító" kezelésben részesülnek, csak fokozott óvatossággal, a rizikó-haszon arányát mérlegelve lehet beadni a készítményt, vagy az oltás előtt ideiglenesen fel kell függeszteni a kezelést (amennyiben ez lehetséges). 

Immunológiai szempontból kompromittált betegek esetében a hatékonyság és biztonságosság jelenleg nem ismert pontosan, azonban a jelenlegi tudományos álláspontok alapján valószínűleg alacsonyabb hatékonysággal kell számolni ilyen esetekben.

Saját tapasztalat

2021.01.03-án vasárnap reggel, előre egyeztetett időpontban kaptam meg első adag Comirnaty oltásomat. Az oltást követően 30 percig egy megfigyelő szobában kellett tartózkodnom. Ezután hazamehettem. Már az első órában jelentkezett fájdalom az oltás helyén, délutánra kissé fáradékonynak éreztem magam. Másnapra a felkar-fájdalom maradt, egyéb tünetet nem éreztem, és azóta sincs semmi bajom. A következő adagot előreláthatóan január 24-én fogom megkapni, és ezt követően 8 napon belül számítok védettnek a COVID-19 szempontjából.

A védettség

A klinikai vizsgálatok 94-95% körüli védettséget igazoltak. Ez azt jelenti, hogy az oltási protokollt követő vizsgált időszakban a beoltottak 95%-nál volt igazolható a vakcina hatékonysága: 17411 beoltott személyből mindössze 8 esetben volt kimutatható a SARS-CoV-2 az oltást követő 8 nap utáni időszakban. Mindannyian tünetmentesek voltak, és nem volt igazolható az, hogy tovább képesek adni a vírust más személyeknek.  Bővebb és pontosabb adatok azonban csak a következő időszakban lesznek elérhetőek, mivel még folyamatban van a 6-9 - 12 hónapos megfigyelés. 

Várhatóan legalább 12 hónapig tartó védettségre tehetünk szert az oltást követő 8 nap után (vagyis a második oltás után), és ez azt fogja jelenteni, hogy ha elkapjuk a vírust kisebb eséllyel adjuk tovább, és enyhébb és rövidebb időtartamú lefolyása lesz a betegségünknek, vagy akár tünetmentességre is számíthatunk. 

Ennek fényében a személyes következtetésem: a vakcina 1-2/100.000 eséllyel okozhat súlyos allergiás reakciót, és ez a legnagyobb mellékhatása, ezzel szemben a COVID-19 esetében 2%-os a halálozási arány. Ez annyit jelent, hogy a vakcinát kisebb rizikóval "ússzuk" meg, mint a megbetegedést, ráadásul ha kellő mértékben oltják be a lakosságot, az a járvány végét is jelentheti (amennyiben elég ember fogadja el ingyen önként az oltást).