A jelenleg elérhető védőoltások koronavírus ellen

Kedves olvasók! Köszönöm, hogy figyelemmel követik az írásaimat. Jelenleg azokról a vakcinákról lesz szó, amelyeket már engedélyeztek és azokról is amelyeket hamarosan forgalomba bocsáthatóvá nyilvánítanak. 

Pál Sándor

Korábban már írtam róla, hogy a technika előrehaladtával a vakcinagyártás folyamata egyre gyorsabb, valamint ugyancsak a technikai fejlődésnek köszönhető a biztonságosság és hatékonyság fokozódása is. A jelenlegi helyzet kialakulásának a legelején kezdődött el az a folyamat, amelynek következtében mindössze egy év alatt sikerült biztonságos és nagy hatékonyságú vakcinát előállítani több gyártó által is. Ennek nagy előnye van, hiszen a konkurencia mellett (mely egymásra általában pozitív hatást gyakorol a pontosabb és hatékonyabb, illetve biztonságosabb készítmények előállításának szempontjából) kiegyensúlyozza a kereslet-kínálat közötti nagy különbséget (merthogy szükség van vakinára, és több gyártó egyszerre sokkal több vakcinát képes előálltani, mint egyetlen cég).

Lényeg, hogy több országból, több cég volt annyira sikeres (és nem mellesleg gazdag - merthogy dollármilliárdok befektetésére volt szükség), hogy hatékony és biztonságos oltóanyagot legyen képes előállítani. Ezekről lesz most szó.

Pfizer/BioNtech

Az előző írásomra hagyatkozom a témában, és a Comirnaty elnevezésű Pfizer-készítménynek a típusáról fogok beszélni. A vakcina mRNS-t tartalmaz, amely a koronavírus felszínén levő tüske-fehérjét (spike-protein, S-protein) kódol. A sejtünk, miután beoltottak a vakcinával, legyártja ez alapján a tüske-fehérjét, ami ellen az immunrendszerünk - felismerést követően - ellenanyagot gyárt (antitest). A vakcina hatékonyságáról összesítő táblázatban lehet tájékozódni a továbbiakban, emellett mellékhatások, ellenjavallatok (mikor nem szabad a vakcinát beadni), allergiás reakciók aránya is látható lesz.

Moderna

A készítmény, a Comirnaty-hoz (Pfizer vakcina) hasonlóan (forgalmi neve jelenleg még nem ismert, amennyiben mégis tudja valaki, kérem írja meg hozzászólásban) mRNS tartalmú. Adagja 100 mikrogramm/ml, melyből hasonlóan két alkalommal kell oltást kapni. Az első adag utáni emlékeztető dózis időpontja 28 nap múlva esedékes. Ezt a vakcinát kizárólagosan 18 év felettiek kaphatják meg. A Pfizer-oltóanyaghoz képest ez a különbség azért jött létre, mert a klinikai kiptróbálás során csak 18 évnél idősebb korú egyének vehettek részt, míg a Comirnaty esetében 12 éves kortól kezdték el tesztelni embereken (a 16 életévet azért szabták meg, mert túl alacsony számú 12-16 év közötti személy kapta meg, hogy számottevő tudományos statisztikát és következtetéseket lehessen erről a korcsoportról megállapítani). A Moderna és/vagy Pfizer vagy másik koronavírus-ellenes oltást egymással összecserélni tilos. 18 év alattiaknak adni tilos. Időskorúak esetében dózismódosításra nincs szükség. Mellékhatásokat, hatékonyságot táblázat formájában lehet megtekinteni alább. 

AstraZeneca-Oxford

Az előbbiekkel ellentétben különleges helyzetű oltóanyag, ugyanis az Egyesült Királyságban rendkívüli, kivételezett és átmeneti engedélyezés keretében adható széles körben. Az Európai Gyógyszerügynőkség (EMA) január 29-én engedélyezheti az Unióban a használatát. Ugyancsak különlegessége a készítménynek, hogy virális vektort alkalmaz. Ez úgy működik, hogy egy emberre ártalmatlan (csimpánz-vírus) adenovírus genetikailag módosított verzióját tartalmazza, melynek génjei kódolják ugyanazon tüske-proteinjét a SARS-CoV-2-nek, mint a fenti kettő esetében, azonban a sejtbe való bejutási módszer más. Az előző kettő készítményben ugyanis nanotechnológia segítségével előállított szubmikroszkópikus "zsákocskák" tartalmazzák a hírvivő molekulát (mRNS), melynek az a szerepe, hogy a hatóanyag a sejtmagba jusson. Az AstraZeneca készítménye viszont más módon elegáns, ugyanis nem gyártják le nanotechnológiával a szállító egységet, hanem egy ártalmatlan vírusba bekódolják a megfelelő "extra" genetikai információt, melynek a hatása ugyanolyan lesz, mint az előző készítmények esetében. A többihez hasonlóan ez sem épül be a DNS-ünkbe (tehát nem fogja módosítani a mi génjeinket, és irányítani sem tudnak majd bennünket). 18. életévét betöltött személyek kaphatják meg az oltást, melynek a magyarázata a fentihez hasonló (fiatalabbakon nem tesztelték, vagy nincs elegendő mennyiségű adat korrekt tudományos következtetés levonására).

Sputnik V

Elsőre az orosz űrprogram jutott eszembe, amikor meghallottam ezt az elnevezést. Az előítélet az oroszokkal szemben igencsak nagy, ezért talán az ezzel a készítménnyel kapcsolatos aggályog még magasabbak. Az igazság azonban az, hogy minden szempontból a többi készítményhez hasonló. A működési elve az AstraZeneca-féle oltóanyaghoz hasonló, mégis van benne egy különbség. Adenovírust használnak fel szállító egységként, ennek a vírusnak is a DNS-ébe van kódolva a tüske-fehérje genetikai kódja, azonban itt két különböző vírust használnak. Az első adaghoz az AD26 jelzésű adenovírust használják, a második dózis beadásakor az AD5 jelzésűt adják (amelyet ugyanaz az egyén kap; tehát az első adagban egyik génmódosított vírus, valamint a másikban a második génmódosított vírus található). Az indoklás szerint más-más típusú adenovírus alkalmazása növeli a hatékonyságot, mely az előzetes információk alapján így az eddigi legnagyobb, 97%. Azonban ez is biztonságos, az AstraZeneca-készítményhez hasonlóan. Ezek a transzport-vírusok (vírus-vektornak nevezzük tudományosan) ugyanis nem képesek reprodukciót indukálni önmagukra nézve, mert ezeket a géneket törölték belőlük mesterségesen. A végeredmény pedig igencsak látványos: egy ártalmatlanított vírusba, az emberek immunrendszerének szempontjából fontos genetikai információt "pakoltak" bele, és így nyerünk immunitást egy olyan betegséget okozó másik fajhoz tartozó vírus ellen, amely akár halálos is lehetne. A módszer miatt szerencsére az eredeti betegség kiváltására nem képes (sem az adenovírus nem okoz betegséget, sem pedig a COVID-19 nem fog kialakulni). 

Alábbi táblázatban láthatók a négy készítményre vonatkozó mellékhatások, ellenjavallatok (mikor nem lehet adni), allergiás reakciók aránya, valamint a hatékonyság és adagolás közötti különbségek.  

	Pfizer-BioNTech	Moderna	AstraZeneca-Oxford	Sputnik V
Adható	>16 év	>18 év	>18 év	>18 év
Adagolás	2 adag, 21 nap különbséggel	2 adag, 28 nap különbséggel	2 adag, 4-12 hét különbséggel	2 adag, 21 nap különbséggel
Tárolás	-80 fokon	-25 -től -15 fokig	+2 … +8 fokon	+2 … +8 fokon
Hatékonyság	94-95%	94,1%	első beoltást követően 70%, majd második oltás után 90% feletti	97%
Védettség ideje	jelenleg ismeretlen, vélhetően minimum 1 év, ez később változni fog
Fájdalom a beoltás helyén	>80%	92%	>50%	még nincs rendelkezésre álló tudományos adat
Érzékenység a beoltás helyén	>10%	19,8%	>60%
Fejfájás	>50%	64,7%	>50%
Fáradékonyság	>60%	70%	>50%
Izomfájdalom	>30%	61,5%	>40%
Láz, hidegrázás	>10%	45,5%	>30%
Hányinger	1-10%	23%	>20%
Ízületi fájdalom	>20%	46,4%	>20%
Étvágycsökkenés	nicns	nincs	0,1 - 1%
Nyirokcsomóduzzanat	01 – 1%	10%	0,1 – 1%
Anafilaxiás reakció (súlyos allergia)	megannyi vakcina esetében kb 1-5/100.000 beoltott egyén

Megannyi vackina esetében érvényesek a következők

Immunológiai betegségben szenvedők, immunterápiában, kemoterápiában részesülő betegek konzultáljanak a kezelőorvosaikkal, mert ők tájékozottak a vakcina beadásával kapcsolatosan. 

Véralvadási betegséggel küzdő betegek, vérhígítót vagy véralvadásgátló gyógyszert szedő betegek konzultáljanak a beadást megelőzően a kezelőorvosaikkal. 

A vakcinák a termékenységre, nemzőképességre, terhesek esetében magzatra gyakorolt hatásukat biztonsággal nem lehet sem kizárni, sem pedig bizonyítani a káros hatást. Emiatt elővigyázatossági szándékkal a következő szabályok érvényesek: 

1. Nemzőképes nőknél, a második adag beadását követő 2 hónapig terhesség megkezdése nem javasolt. Ez nem azt jelenti, hogy biztosan nem okoz gondot, de inkább legyünk elővigyázatosak, mintsem felelőtlenek. 

2. Gyermekeknek adni egyelőre tilos.

3. Terheseknek adni csak a szülést követően, a szoptatás lejárta után szabad. Ez várhatóan változni fog.

4. Szoptatás alatt sem javasolt egyelőre adni, azonban a jelenlegi tudományos álláspont szerint a vakcina tartalma az anyatejbe nem választódik ki. 

Továbbá fontos, hogy akinek speciális, genetikai, ritka betegsége van, mindenképpen kérje a kezelőorvosa, gondozóorvosa tanácsát. 

Az összefoglaló végét azzal zárnám, hogy a lakosság nagy része (kb. 70%-a) nem küzd a fenti problémákkal, így amennyiben teheti, iratkozzon fel, és kérje a vakcinát. Én már beoltattam magam. Emellett, a járvány megszűnésének érdekében a lakosság nagyon magas arányú, tömeges beoltására van szükség (>60%), amelyre csak akkor lesz lehetőség, ha önként jelentkeznek rá a lakosok. Enélkül szinte biztos, hogy a járván sosem fog lejárni! 

Vigyázzon mindeki magára!