A koronavírus-járvány a kezdete óta mindennapossá vált, életünk részévé lett. Terjednek a rosszabbnál rosszabb, negatívnál negatívabb statisztikák, adatok és rémhírek (melyek néha hamisak) a jelenlegi helyzettel kapcsolatosan. Most a két újonnan megjelent mutációról lesz szó, és arról is, hogy ez mennyire veszélyes a jelenlegi álláspont szerint.
Először is, érdemes beszélni magáról a mutációról, ennek hatásairól és hogy mi lehet a jelentősége. A mutáció folyamata bonyolult, lényege viszont egyszerű: az élőlény genetikai anyaga megváltozik annak reprodukciója során.
Általánosságban a mutációk következménye lehet semleges (vagyis lényegében nincs számottevő változás, sem előny sem hátrány nem származik az egyes mutációk során), előnyös vagy hátrányos.
Az is megemlítendő, hogy a mutációk általában hátrányosak a komplex élőlények esetében, viszont akár előnyösek is lehetnek egysejtűek vagy annál kisebb organizmusok esetében.
Egysejtűek, vagy vírusok esetében a mutációk általában nem gyakorolnak negatív hatást az élettani funkciókra (fertőzőképesség, tűrőképesség stb.), azonban többsejtűeknél, főleg emlősöknél (de nem csak) a legtöbb mutáció hátrányos és komplex betegségekkel jár együtt (pl. Down kór). A mutáns variánsok, amennyiben ez hátrányt jelent az életben, általában a természetes szelekció áldozatai (genetikai betegségben szenvedőknél gyakori, hogy nem nemzőképes, vagy utódaik is hordozzák a mutációt, és tud egészséges utódot nemzeni).
Fontos, hogy a mutációk gyakorisága úgy csökken, ahogy az adott élőlény komplexitása egyre növekszik, tehát egysejtűek sokkal gyakrabban mutálódhat, mint a többsejtű élőlények. Ez a reprodukciós arány miatti különbségnek tudható be. A reprodukciós arány, az a szaporodási sebességként felfogható érték, amely azt az átlagos időt jelenti, amennyi ahhoz szükséges, hogy egy fajhoz tartozó egyed utódot tudjon nemzeni. (pl. baktérium osztódás 20 percenként, embereknél utódnemzés 20-25 évenként).
Vírusok esetében - és itt el is érkeztünk a SARS-CoV-2 pandémiát okozó vírushoz - a mutációk ugyanezen séma szerint alakulhatnak. Eddig -szerencsénkre- a vírust érintő mutációk nem hoztak számottevő változást a járvánnyal kapcsolatosan. Azonban kivétel is volt, ezekről a kivételes esetekről lehet olvasni a továbbiakban.
B.1.1.7 (VOC - variant of concern 202012.01)
Ezt a variánst a 2020. év végén azonosították az Egyesült Királyságban, melyet összefüggésbe lehetett hozni egy jelentős fertőzés-szám emelkedéssel (részletekért katt ide). A mutációk száma a többi ismert variánsokhoz képest ezen esetben több tucatnyi, számos ezek közül a spike-proteint (tüske fehérje) és ennek a szerkezetét érinti. Magyarul: ennek a variánsnak módosult a tüske-fehérjéje. Később más országokban is azonosítható volt ez a verzió. További, még nem közölt vizsgálatok igazolták, hogy a B.1.1.7.-el jelzett új SARS-CoV-2 mutáns 50-75%-os fertőzőképesség-emelkedéssel rendelkezik a mutációk hatására. Tehát hatékonyabban képes kötődni a célsejtekhez, vagyis az emberek orrnyálkahártyájához. Jó hír, hogy nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a mutáció során erősebb hatást is tud kiváltani a vírus a megfertőzött egyénben, tehát nem emeli az áldozatok számának arányát (vagyis ugyanolyan mértékben jár a fertőzés halálos végkimenetellel, mint a korábbi vírusvariánsok esetében)
B.1.351 vonal (501Y.V2)
Ez a mutáns a Dél-Afrikai Köztársaságban került felfedezésre. A rendelkezésre álló adatok alapján számos tekintetben hasonlít a B.1.1.7 variánsra. Gyorsan terjedt el az országban, ez alapján előrejelezhető a fertőzési hatékonyság jelentős emelkedése ezen variáns esetében is. Hasonlóan az előzőhöz, a 2020. év vége fele más országban is kimutatható volt a variáns.
Mindkét variáns esetében, habár a spike-protein mutációját viselik, a jelenlegi adatok alapján a rendelkezésre álló vakcinák a hatásukat nem vesztik el ezekkel szemben. Konkrét adatokat csak a későbbi megfigyeléses vizsgálatok során lehetséges gyűjteni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése