Az előző bejegyzésben a stresszről esett szó. Memóriára, valamint az emésztőrendszerünkre is negatív hatással van, emellett egyebeket is okoz. Lássuk tehát, hogy milyen káros következményeket írhatunk a stressz számlájára.
A stresszorok szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatásai
A krónikus stressz hosszú távon negatív hatással lehet a szív- és érrendszerre is. A következőkben felsorolok néhány lehetséges hatást. A tőmondatok és pontokba rendezés
Magasvérnyomás: A krónikus stressz emelheti a vérnyomást, amely hosszú távon károsíthatja az érfalakat és növelheti a szívbetegségek, stroke és vesebetegségek kialakulásának kockázatát is.
Szívritmuszavarok: A stressz hatására a szívverés felgyorsulhat, ez szívritmuszavarokhoz vezethet, amelyek ronthatják a szív teljesítményét.
Atherosclerosis - érelmeszesedés: A krónikus stressz csökkentheti az immunrendszer működését (lásd alább) és növelheti a gyulladásos folyamatokat a szervezetben. Ezek együttesen az életmódbeli kockázattal, étkezési szokásokkal az érfalak elmeszesedéséhez járulnak hozzá, a szívbetegségek, trombózisok kialakulásának kockázatát.
Szívizomgyengeség: A hosszan tartó stressz hatására a szívizom "fáradtabbá" és gyengébbé válhat. Végső soron csökken a szív teljesítőképessége, ami miatt a szívelégtelenség kialakulási kockázata igen magas lesz.
Depresszió és szorongás: A krónikus stressz, ahogy az előző bejegyzésben szó volt róla, hosszú távon depresszióhoz, szorongáshoz és alvászavarokhoz vezethet. Ezek mind olyan tényezők, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Összességében tehát a krónikus stressz negatív hatással lehet a szív- és érrendszeri egészségre. A stressz kezelése és csökkentése fontos a szív- és érrendszeri egészség megőrzése érdekében.
Stressz és immunrendszer
A hosszú távú stressz hatásai közé tartozik az immunrendszer gyengülése is, ami az egészség szempontjából nagyon káros lehet. A stresszválasz során ugyanis a szervezet fokozza a kortizol és az adrenalin termelődését, amely hormonok az immunrendszer működését is megváltoztatják. Hosszabb ideig fennálló stresszhatás az immunrendszer fokozott aktivitását eredményezik, bizonyos idő után gyengítve azt.
Az immunrendszer gyengülése azért veszélyes, mert a szervezet így nehezebben tud védekezni a különböző fertőzésekkel, és betegségekkel szemben. A krónikus stressz által okozott immunrendszeri gyengülés növeli a betegségek kockázatát, és meghosszabbítja a betegség vagy fertőzések lefolyását. Krónikus betegségek szempontjából egyes kutatások szerint a krónikus stressz hosszú távon növelheti a daganatos betegségek, az autoimmun betegségek és az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázatát is.
Az akut betegségek esetén a legyengült immunrendszer következménye a megfertőződött emberek lassabb gyógyulása, ilyen esetekben hosszabb ideig tart a betegség lefolyása, és a komplikációk kockázata is magasabb lehet.
Jó hírek is akadnak azért, hiszen az immunrendszer erősítésének számos módszeréről tudjuk, hogy csökkenthetik a stressz immunrendszerre (és egyéb szervrendszerekre) gyakorolt káros hatását. Ilyen például az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a megfelelő alvás, az egészséges életmódra való áttérés, a meditáció, a jóga, és más relaxációs technikák alkalmazása. A rendszeres stresszkezelés hosszú távon segíthet megelőzni az immunrendszer gyengülését és csökkentheti a betegségek kockázatát. A stressz káros hatásainak csökkentéséről és ezek lehetőségeiről, valamint hatásairól a későbbiekben újabb bejegyzésben számolok be.
Dr. Pál Sándor
Megjegyzések
Megjegyzés küldése