Eritrit
#eritrit #édesítőszer #stroke
Az eritrit egy természetes édesítőszer, mely miatt gyakorlatilag a gyártónak nincs kötelezettsége mesterséges édesítőszerként értékesíteni. Ráadásul a kalóriaértéke igen csekély. Édesítő ereje nagyjából a konyhai cukorral egyenértékű (elméletileg), így a receptekben nem kell a mennyiségét kibővíteni. Energiát nem ad, változatlanul ürül a vizeletünkben, a vékonybélből való gyors felszívódást követően. A szájüregi baktériumok sem képesek hasznosítani, tehát a fogak romlásához sem vezet, emellett számos tanulmány igazolta, hogy nem emeli a vércukor-szintet, inzulin-szintet sem.
Féljünk?
Tehát miért is kell beszélni erről a természetes, ízletes és látszólag biztonságos édesítőről? Nos, azért mert a Nature Medicine című tudományos lapban megjelent egy cikk, miszerint az eritrit hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához. Ez a szép tanulmány, több bizonyítéksort szintetizál, hogy az eritrit veszélyessége mellett érveljen. Nézzük az adatokat.
Vizsgálat
A kutatók egy metabolomikus elemzéssel kezdték, amelyben csaknem 1000 embert vizsgáltak szívbetegség miatt. A modern metabolomikai tanulmányok azt vizsgálják, hogy az adott betegséggel mely anyagcsereváltozások vannak kapcsolatban, és az elemzések során száz, vagy néha több ezer metabolit szintjét vizsgálják a vérben. Ebben az esetben a cukor és a cukorpótló anyagcserére fókuszálva, az eritrit volt az első helyen.
(metabolit - az a molekula, amely a metabolizmus során keletkezik egy kiinduló molekulából)
Természetesen ez az eredmény rávilágít a második problémára is: az, hogy az eritrit szintje magasabb azoknál az embereknél, akik szívbetegséget kapnak, még nem jelenti azt, hogy az eritrit okozza a szívbetegségeket. Azok az emberek, akik cukor helyett édesítőszereket fogyasztanak, fontos szempontokban különbözhetnek azoktól, akik nem teszik ezt; gondoljunk olyan tényezőkre, mint a cukorbetegség, a testtömegindex vagy akár a szociális-gazdasági helyzet. A szerzők sok ilyen tényezőt figyelembe vettek az elemzés során, de ahogy már korábban is említettük, a metabolomikai vizsgálat tökéletes beállítása lehetetlen. Továbbá fontos megjegyezni, hogy az eritritet a testünk maga is kis mennyiségben termeli, függetlenül attól, hogy fogyasztunk-e belőle.
Az elemzés azonban még érdekesebbé válik. A szerzők ugyanis nyilvánvalóan szerették volna látni, hogy ha az eritrit ok-okozati kapcsolatban áll a szív- és érrendszeri betegségekkel, akkor mi lenne a mechanizmus? Felvetették tehát a hipotézist, hogy az eritrit a vérben elősegítheti a vérlemezkék összetapadását - más szóval vérrögképződést okozhat. Egy tesztcsőben az eritritol koncentrációjának növelésével (45 mikromólra) a vérlemezkék jelentősen aktiváltabbá váltak, tehát a vérrögképződési veszély megemelkedett. Ez az eredmény pedig a várakozásoknak megfelelt. Kísérleti állatokban is igazolni lehetett ezt a jelenséget, ugyanis ezeknél az egereknél eritritet alkalmaztak (azzal etették őket), és ennek következménye trombózis lett, és egy kontroll csoporthoz (akik normális táplálkozásban részesültek) viszonyítva gyorsabban alvadt a vérük.
Mit tegyünk?
Az eredmények értelmezése során fontos megjegyezni, hogy a következtetések levonása előtt minden esetben érdemes figyelembe venni a molekulák koncentrációját. Nem ugyanazt jelenti, ha azt állítjuk, hogy egy édesítőszer százszoros mennyiségének fogyasztása stroke-ot okoz, vagy ha a szokásos mennyiségből eredő kockázatot vizsgáljuk. A tanulmányban említett 45 mikromól koncentráció azt jelenti, hogy a vérben mért eritrit szint az átlagos amerikai fogyasztóknál tapasztalt 6-46 mikromól tartomány legmagasabb értékén belül van. Tehát bár nem kell nagy mennyiségben fogyasztani az eritritet, különösen hosszú távon, mivel ez valóban kockázatot jelenthet, de nem kell aggódnunk, ha tudatosan és mértékkel fogyasztjuk az édesítőt. Az eritrit alkalmazása tehát nem annyira veszélyes, ha megfelelően használjuk.
Ebből is látszik, hogy egy-egy tudományos kutatásnak - bár van jelentősége - gondosan kell értelmezni a jelentőségét és nem mindig megijedni a címét látva. Fontos ezeket elolvasni és magunkban elemezni, vagy szakember segítségéhez fordulni a kérdéseinkkel.
dr. Pál Sándor
Megjegyzések
Megjegyzés küldése