Mely élelmiszerek hízlalnak a leginkább?

Az élelmiszerekről általánosságban

Az élelmiszerek alapvető energetikai szükségleteinket elégítik ki, gondolná a többség, de sajnos ez csak részben igaz. Igaz, hogy az emberi szervezetünk egy csodálatos gépezet, és nagyon sokféle, több százezer típusú molekula előállítására képes, azonban olyan anyagok is vannak, amelyek - bár egyszerű szerkezettel bírnak - sem megemészteni nem vagyunk képesek (pedig szerves anyagok, mint a cellulóz - ebből készül a papír, növényi eredetű szénhidrát, mely szerkezetéből adódóan emészthetetlen az emberek számára és csak a kérődző állatok képesek feldolgozni és hasznosítani), sem előállítani nem tudjuk ezeket (esszenciális zsírok, esszenciális aminosavak - ezekről egyesek hallhattak líceumban/gimnáziumban kémia órán). Az élelmiszerek ezen nélkülözhetetlen anyagok forrásai is, emiatt szükséges a változatos étrend. Banális a példa, de zsíros kenyérrel is biztosítható az energetikai ellátásunk, csakhogy ez korántsem egészséges, nem tartalmazza ugyanis azokat a nyomelemeket, és már felsorolt molekulákat, amelyek nélkül egyre nehezebben működik a szervezetünk. 

Alapvetően 50-55%-a a táplálékunknak ideális esetben szénhidrát (babfélék, krumpli, lencse, kukorica, borsó teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru), és még ideálisabb esetben minimális mennyiségben tartalmaz glükózt, zaharózt (sima cukor, amit nap mint nap használunk), fruktózt, és a lehető legtöbb keményítő és komplex molekulák formájában jut be szervezetünkbe (teljes kiőrlésű lisztből készült ételek, magas szénhidráttartalmú zöldségek, rostos zöldségek). Zsírból a fogyasztott táplálék kevesebb, mint 10%-a kellene, hogy álljon és a maradékot proteinforrást jelentő húsok, növények kellene kitegyék.

Az élelmiszereknek van tápértéke, és ezt a belőlük származó energiasűrűségre értjük. Nem bonyolult, de a lényeg, hogy kilokalória (kcal) a mértékegysége, és egy normális felnőtt embernek naponta 2000 kcal a szükséglete (amennyiben közepes fizikai megterheléssel járó munkája van). Ez a szükséglet munkahelytől és napi tevékenységtől, hobbitól, egyszóval életviteltől függ.

Hízlaló élelmiszerek

A szükségesnél nagyobb tápértéknek megfelelő mennyiségű élelmiszer fogyasztása hízáshoz vezet. El is jutottunk a problémához, ugyanis általában nem veszik figyelembe (azok akik ki szeretnék számolni a szükséges mennyiséget) objektív módon a testmozgásukat (amit általában túlértékelnek) és az egyéb tényezőket sem. Nem egyszerű azért kiszámolni a szükségleteinket, de számos elérhető pontrendszer, online kitölthető kérdőív létezik, amely segítséget nyújthat számunkra, legalább a szükségleteink kiszámítására. Emellett a különböző élelmiszerek tápértéke is elérhető ingyenesen, magyar nyelven, ahol tetszőlegesen válaszható ki, hogy grammonként vagy darabonként szeretnénk információt egy-egy gyümölcs, zöldség, húsféle, felvágott, feldolgozott élelmiszer stb. tápértékéről. Ez utóbb ezen a linken található. Itt pedig egy kalkulátor található, melyben megbecsülhetjük, hogy mennyi a szükségletünk.

A hízlaló élelmiszerek elnevezés eléggé megtévesztő lehet, ugyanis logikusan végiggondolva, bármit eszünk hízlalhat, ha elegendő mennyiséget fogyasztunk belőle. Kicsit "plasztikus", de ha túl sokat eszünk, mindegy mennyire egészségesnek mondott táplálékról van szó, egyszerűen hízlaló, mert túl sok jutott be a szervezetünkbe. A többletet ledolgozhatjuk mozgással, sporttal, de ha erre nincs lehetőség a rohanó mindennapjainkban, vagy inkább olyan tevékenységet szeretünk (horgászat), ami igazából nem testmozgást igényel, akkor muszáj kevesebb mennyiséget elfogyasztani. Így is csak megtartjuk a jelenlegi súlyt, a fogyáshoz még drasztikusabb lépésekre és elszántságra van szükség. 

Sokat lehetne írni (hiszen egy egész tudományágról beszélünk) a helyes étkezésről, de amit én kiemelnék most, az igazából az egyensúlyok eltolódása. Vagyis törekedni kellene arra, hogy az egy nap alatt elfogyasztott ételeink nagyjából 50%-ban szénhidrátot, kevesebb, mint 10%-ban zsírt és a maradék 35%-ban fehérjéket (proteineket) tartalmazzon. Mi a maradék? A gyümölcsök. Ezt is kellene ugyanis napi rendszerességgel fogyasztanunk. Szerintem kevesen teszik ezt, pedig nagy szükség lenne rá. Kimaradt a víz, de megemlítem. 2 liter elfogyasztása javasolt lenne mindenképp, fontos része ugyanis a megfelelő anyagcsere-folyamatok lezajlásához. Sok-sok veszélyt okozhat hosszabb távon a vízhiány a szervezetben, erről később ejthetnék néhány szót.

Étkezésünk lehet teljesen vegetáriánus (ezzel kapcsolatban megosztó a rendelkezésre álló tudomány, és külön cikket érdemel a téma) vagy vegyes (állati és növényi) eredetű. A legfontosabb az, hogy ha túl sok cukrot és gyorsan felszívódó (magas glikémiás index-szel rendelkező) szénhidrátot (fehér lisztből készült péksütemények, kenyér) fogyasztunk, túl nagy arányban (50% helyett 70%), akkor azzal emelkedik a cukorbetegség kialakulásának veszélye. A túl sok protein az arra hajlamosoknál veseproblémákat, húgyúti kövesedést, köszvényt okozhat. A magas zsírtartalmú ételek aránytalanul sok mennyiségű gyakori fogyasztása (gondoljunk a sok zsíros ételre, kolbászra, császárszalonnára stb.) pedig emeli az érelmeszesedés, szívinfarktus, stroke, stb kockázatát. A sóra is figyelhetünk, és bár tápértéke nincs, ízesítőnek mindenki használja, de a túl nagy mennyiség magasvérnyomást okozhat. 

Mi a következtetés? Miért beszélek ezekről, és miért nem hozok konkrétumokat? Különbözőek vagyunk, és szinte meggyőződésem, hogy egyforma étrend szerint beállítani egy-egy ember vagy egy csoport étkezési szokásait közel lehetetlen, de ha be is tartaná mindenki, a hatás úgysem lenne egyforma csak hasonló. Tehát inkább az egyensúlyra és az arányok betartására kellene figyelnünk. Az ehhez szükséges recept hozzávalói sajnos hiányosak: megfelelő általános ismeretek a táplálkozással kapcsolatosan (ilyenekről az iskolában nem szól egy lecke sem, de remélem tévedek), fegyelem és anyagi háttér a változatos étrend finanszírozására (ugyanis általában sajnos a legolcsóbb ételek a legegészségtelenebbek).

A cikk címe egyszerű kérdés, de azt megválaszolni nehéz. Lehet listázni azokat az élelmiszereket, amelyek leginkább hízlalnak, ezek azonban iránymutatóak. Számos lista érhető el a publikum számára, és nem ez a fontos. A mennyiség és az egyensúly a fontos, amit fennebb már említettem.

Komplex a probléma, és a társadalom egyre nagyobb részét súlytó mind az elhízás mind az ennek talaján kialakuló betegségek is. Mi a megoldás? Egyénileg is tehetünk saját egészségünkért, szükség lenne azonban az oktatásra, megfelelő támogatásra (pl. az élelmiszeripar megsegítése és ösztönzése az egészségesebb tápanyagok elérhetőségének megvalósítására - olcsóbb hozzáférést biztosítani az átlag emberek számára). Mikor következik ez be? Nem lehet tudni, de ha ezzel senki sem foglalkozik, akkor soha nem lesz semmilyen változás? 

Ide illik egy rövid kérdésre adott rövid válasz is: "-Meddig kell még várni, hogy jobbra forduljanak a dolgok?; - Ha várunk, akkor sokáig." 

dr. Pál Sándor